Kamionos lettem!
Kèt lehetősègem is volt nagyon gyorsan, rögtön a műtèt utáni lábadozás idejèn.
A személyes blogom, illetve a szakdolgozatomból kiemelt részletet találod meg itt.
Kèt lehetősègem is volt nagyon gyorsan, rögtön a műtèt utáni lábadozás idejèn.
Nem is hiszitek, mennyi minden történt, az utolsó bejelentkezésem óta! Végre... annyi telefonálás, annyi vakvágány és annyi sírás után megműtöttek Szegeden. Érdekes beszélgetés volt az orvosommal, akivel úgy kezdtem, hogy önhöz küldtek, de egy vasam sincs, mert a covid elvitt mindent.
58 év és két hónap....ennyi eddig az életem. Az elmúlt két napban az ország összes magánkórházát is felhívtam. 2 millió forintba beleférne a műtét meg a hotel, csakhogy nincsen 2 millióm. Ablakok meg vízvezeték lett belőle még a nyáron. Amikor még gondtalanul talicskáztam az épülő házunknál.
Tegnap végre eljutottam az onkológushoz!
Zsuzsa éppen csak érinti fenekével a fotelom. A legkényelmetlenebb pózban ül, amit csak fel lehet venni. A lába keresztben, a térdét kulcsoló kezeivel egyensúlyoz.
minden perc koncentrálásért megdolgozom. Ebben a hülye diagnózisban az a legrosszabb, hogy 100% figyelmet akar. Mintha minden más megszűnt volna. Szó szerint felfalja az életem, ha hagyom.
Szürreális... vagy inkább irreális...szürreálisan irreális. Igen talán ez a legjobb kifejezés erre az egészre.
- Olyan ismerős vagy... ki vagy te?
Aztán sírok egy kicsit, és közben elszaladtam bevásárolni,mert az advent meg közeledik. Akkor is eljön, ha te nem várod, és akkor is, ha nem is vagy itt. Talán ez a legfelfoghatatlanabb. Hogy semmit nem számít, hogy itt vagyok-e még.
Csak lógott a fülemen a telefon, és úgy éreztem, lehetetlen, hogy rólam beszélsz.